Mi is az a szorongás?
A szorongáshoz hasonló érzés egészségesekben a félelem, ami egy veszélyhelyzetre adott adaptív (alkalmazkodást elősegítő) válasz, pld vizsgadrukk, lámpaláz, betörő stb. Ez a szorongás a normális védekező mechanizmusok része, ami felkészíti szervezetünket a fokozott igénybevételre és segíti a tartalékok bevetését. A kóros szorongás egy kielégítetlen, várakozó lelkiállapot annak bizonyossága nélkül, hogy valami (valami veszélyeztető) egyáltalán bekövetkezik.
A szorongás kezelést igényel, mert akadályozza a mindennapi életvitelt. Kóros esetekben a szorongás olyan mértékű, állandósul vagy éppen hétköznapi helyzetekhez is társul, ami rontja a pszichés funkciókat, a teljesítményt és az alkalmazkodást. A szorongás gyakori panasz, a pszichiáterhez forduló betegek kb. 65-80%-a szorongásról panaszkodik és a betegek kb. 1/3-ának a szorongás a fő panasza!
A szorongás tünetei:
pszichés:
figyelemzavar, koncentrációs nehézségek, meglassult pszichés tempó, mozgások lelassulása, fáradékonyság, szubjektíve romló memória funkciók
viselkedési:
elkerülő magatartás, nyugtalanság, agresszivitás, elutasító viselkedés
testi - vegetatív:
arckipirulás, izzadás, szájszárazság, gyors szívverés, vizelési inger, étvágy változása, alvás- és szexuális zavarok, remegés, verejtékezés, érzés zavarok, légszomj, hasmenés, puffadás, gyomorégés, savas felböfögés, izom- és izületi fájdalmak, fejfájás
A tartós szorongás szövődményei:
A tartós, főleg kezeletlen szorongás más önveszélyes szövődményekkel is gyakran jár együtt: testi betegségek (pl. szívinfarktus, agyvérzés, gyomorfekély), alkoholizmus, öngyilkosság, drog.
Összességében a szorongás alapvetően rontja a beteg életminőségét és életkilátásait.
Milyen kémiai anyagok játszanak szerepet a szorongásban?
A gamma-amino-vajsav (GABA)
Az agykéregben nagy számban találhatók speciális nyúlványokkal, helyileg elágazó sejtek. Ezek a gamma-amino-vajsav nevű ingerületátvivő anyaggal működnek. Ezek az ún. GABA sejtek. Nyúlványaikkal számos más idegsejt nyúlványán képeznek szinapszisokat (csatlakopzásokat), az agy szinapszisainak kb 1/3 része GABA-típusú. A GABA-sejtek egymással sejthálózatot, gátló pályákat alkotnak és ezek a pályák széles körben modulálják az idegrendszer működését. A GABA koncentrációja változó a különböző agyterületeken. A GABA gátló funkciójú ingerületátvivő anyag, a szorongásos ingerületek kialakulását is gátolja. Szorongásoldó hatását valószínűleg az agy limbikus rendszerére gyakorolt hatásán keresztül fejti ki .
A szerotonin
A szerotonin ősi ingerületátvivő anyag az idegrendszerben és kulcsfontosságú a szorongás kialakulásában. Az egyszerű szervezetekben a szexuális funkciók, a táplálkozás és az agresszivitás fő átvivő anyaga. A szerotonin fő funkciói a pszichés működésekben
impulzus késleltetés "várakozni tudni és elvisleni, ha várakoztatnak"
tolerancia és habituáció alkalmazkodó képesség és hozzászokás a változásokhoz
félelem érzés a veszélyhelyzetek jelzése és veszélykerülő magatartás
A katekolaminok
Közülük főleg a noradrenalin játszik fontos szerepet a szorongásos tünetek kialakulásában. A noradrenalint köznapi nyelven stressz hormonnak is nevezzük. Hatása hasonlít az adrenalinéhoz. Az agyunk által veszélyesnek ítélt helyzetekben kiáramlik a mellékveséből és a szervezet különböző területein az ún. vész- vagy stressz-reakcióra jellemző változásokat idéz elő. Emeli például a pulzus számot és a vérnyomást, a hasi területen összehúzza, a vázizmainkban tágítja az ereinket.
A neuropeptidek
Ezek főként az agyalapi mirigy által termelt fehérje természetű anyagok. Közéjük tartozik például a pajzsmirigy működését serkentő hormon (TRH) és a mellékvese működését serkentő hormon (CRH) is.
A neuroszteroidok
Az egyensúly fenntartásában fontosak a neuroszteroidok, amelyek szorongásoldó hatású anyagok.
Milyen szorongásos betegségeket ismerünk?
1. elsődleges szorongásos kórképek
2. más pszichiátriai betegséghez társuló szorongás
3. testi betegségeket kísérő szorongás
Elsődleges szorongásos kórképek:
A másik két betegség csoportot részletesen nem tárgyaljuk. Fő tünetük a szorongás, régebben neurózisként írták le. A neurózis kategória inkább pszichoanalítikus értelmezést sugall, ma már elavult. A magyar orvosi köztudatban azonban olyan mélyen gyökerezik a neurózis fogalma, hogy a családorvosok, de pszichiáterek is használhatják az ismertetés során.
A mai modern diagnosztikus rendszerek a betegségeket a tünetek összessége alapján tipizálják, ezért betegség helyett zavarként vagy szindrómaként nevezik meg azokat.
- Generalizált szorongásos zavar
- Kevert szorongásos-depressziós zavar
- Pánikzavar
- Fóbiák: agorafóbia - szociális fóbia - egyszerű fóbiák
- Kényszerbetegség (obszesszív-kompulzív zavar)
- Premenstruális szindróma
- Poszttraumás stressz zavar
- Szomatoform szindrómák
Ez a felosztás a betegségeket megjelenési formáik alapján sorolja be. Ez a praktikus megközelítés elősegíti a könnyebb diagnózist és a megfelelő gyógyszeres terápia beállítását
A régi "neurotikus" kórképek és betegségkategóriák - neuraszténia, hisztéria, pszichaszténia - helyett ma ezekkel a kategóriákkal dolgoznak.